a nap

fény mélypontja este hatkor, amikor a becsukott fürdőszobaajtó mögött vedelem a kólát üvegből, amit a gyerekek elől a malaclopó jellegű ridikülömben csempésztem ki oda.

meg tudom magyarázni.

ezt ugyanis megelőzte közvetlenül az a nap, amikor kb 11 óta kellett pisilnem, de annyira nem volt időm, hogy csak ötkor tudtam elmenni wc-re, fél négykor összeomlott a rendszer, amin félórányi munkát kellett összeraknom újra és még vissza volt azon kívül is fél óra, de úgy, hogy négyre az oviban kellett volna lennem. ahonnan ezúttal nyilván két gyereket kellett elhoznom.

akiket mondjuk előbb-utóbb el is hoztam. az utcán üvöltve jelezték a világnak, hogy milyen boldogok, majd amikor felértünk, mindkettő savanyúuborka üzemmódra váltott és én másfél órán keresztül próbáltam őket felvidítani. miközben a fülemen volt a telefon, hogy semmitmondó hülyeségeket hallgassak udvariasan. 

örüljünk, hogy nem bort vittem ki.
különben azt is megérdemeltem volna. 
és akkor ma van a hét kedvenc napja.
szevasz, csütörtök.