2018. június 25., hétfő

vasárnap

végtelen örömmel nyugtáztam, hogy van családom, és hogy épp ők azok.


2018. június 24., vasárnap

a szombat

ha otthon vagyok, mindig ugyanúgy telik el. A szüleim vannak annyira nagyvonalúak, hogy EGÉSZ délelőttre leléphetek. És hát ez soha, de soha nem tud veszíteni a varázsából, ami azt illeti, a bolhapiac isteni hely, mindig megörvendeztet.

Most is.

2018. június 23., szombat

pénteken az tetszett

hogy a gyermek masszív.
nem adja fel a görkorcsolyát. nem, és nem.
ő megtanul.
sőt, tud.

2018. június 22., péntek

jajj, tegnap

de sok örömem volt, választani se tudok.

akkor legyen mondjuk az, hogy a délutáni bébiszitter estéig menedzselte a gyermeket, míg én két emelettel feljebb finom úri társaságban roséfröccsel a kezemben élveztem az életet.

ez nem kis mértékben abból állt, hogy - újra - rájöttem, mekkora szerencsém van a kisbarátaimmal.

és akkor arról még szót sem ejtettünk, hogy a gyermeknek lett görkorcsolyája, amely tényben persze csak annak tudok örülni, hogy ő örül.

nekem meg lett néhány új ruckóm*, éljenek a méretváltó és nagylelkű kisbarátok.

* kicsit úgy tűnik, mintha csak tárgyaknak lehetne örülni, de nem. ez egy komplex örömforrás, nézzük csak meg alaposabban.


2018. június 21., csütörtök

szerdai örömöm

számtalan volt, de legyen mondjuk az, hogy végre befejeztem azt, ami már nagyon nyomta a kis vállamat.

ebből az okból (ha már örömök) felmerült bennem a jutalmazási késztetés, és szerencsére rögtön tudtam is, hogy mire vágyom, ha már ilyen jó vagyok velem, és szereztem kupont a drogériába, és be is mentem, és ha már ott voltam, az eredeti jutalom (vízálló szempillaspirál) (!) mellé egy körömlakkot (!)  is vásároltam.
Meg tudom magyarázni.

Egyrészt.

Másrészt lehet, hogy ez megint a hetedik év, amikor lecserélem a szokásaim. És talán eljött a csajoskodás ideje. Jobb későn, ugye.

Na mindegy, a spirálról kiderült, hogy nagy nevével ellentétben meglehetősen felejthető, a lakk illik a barnasághoz, de sose lesz annyi idő a világon, hogy ilyenekkel múlassam,

de legalább örültem, és mivel pont azt akartam,

minden nagyon jól van.

2018. június 20., szerda

2018. június 19., kedd

mostanában

folyton fáradt vagyok, és a kor, a társadalom, a tetőtér meg az időjárás ezen mind sajnos nem javít.
és már magamat is állatira unom az idő nagyrészében, ami, mivel nincs választásom ugyancsak elég fárasztó.
és úgy van, hogy durcásan nézem, hogy minek örüljek, mert aminek lehet, ilyen állapotban nagyjából annak se tudok, úgyhogy most erőszakot teszek magamon és dafke örülök.

minden nap egy valami okát ennek le is írom.

el vagyok szánva.

ez lesz az én titkos küldetésem és misszióm, úgy mint tavaly előtt nyáron a nem panaszkodás, tavaly meg az az vagy amit teszel. 

szóval képzeljétek el, tegnap benti szandit kellett vennünk az oviba, mert _hirtelen kinőtte a gyermek (ez is nagy öröm, mindig megörülök a lehetőségnek, nagyon), és bár eredetileg úgy gondoltam, hogy jó lesz valami kis könnyű*, később kissé átgondolva anyukám intelmeit, mely szerint cipőből SOHA ne vegyünk szrt, mégis inkább a szokott boltba indultunk, ahol mindig is, kábé félévente szupinált-kiképzett-csodálatos királylánycipőket vásárolok a lánkának. 

hosszas próbálgatások és hezitálások után** megvettünk egy kék csillogóst.

a dobozon 9700 forint szerepelt, és a boltban sehol nem volt feltüntetve semmilyen akció lehetősége.

tudom, mert ebben csúcs vagyok, sale-helyzetfelismerő képessségem igazán  _elég _jó.

erre fel az eladóember miközben dokumentálta a cserére jogosító papírt, könnyedén azt mondta:

- Ez igazából mérethiányos, úgyhogy 7600 forint. Jó lesz?

Nos, jó volt. És tudom hogy tré dolog pénznek örülni, de én valódi örömöt éreztem.
És a különbözetet betettem a virtuális görkorcsolyaalapba, mert egy meggondolatlan beszélgetés 6 éves kor alatt száz vágyat csinál.



*decathlonos, 5 ezerért mondjuk
** ne legyen-e mégis-e inkább a rózsaszín masnis, amiből nincs harmincas, csak 29-es, de most még nem kicsi, csak ha elhagyjuk a boltot. meg ilyenek

2018. június 17., vasárnap

Betonszarkofág

-  Partyzánkodunk (a koncerten, a szerk.).
-  Ez az a csávó, akik annyira szerelmesek a feleségével, hogy nem akartak gyereket.
-  Fogalmam sincs a magánéletéről. A enyém legyen jó. És most annak tűnik.

Ilyen üzeneteket váltunk A Fiúval olykor éjszaka. Bírom, hogy ilyen kedves és bizakodó.

Van új kávéfőzőm. Pont olyan, mint az elődje.

Ez van ezen az őrült nyáron, remélem, ti is jól vagytok.