Nem akartam elmondani, hogy mindig ez lesz már. A középsőre, a karácsonyra, a hétfőre, a péntekre, a felvételire, a tizennyolcra, az ösztöndíjra, a fizetésre, a nyaralásra, a randira, az együttlakásra, a papírokra, és a gyerekre.
Ha egyszer lesz erőm, majd beszélgetünk róla, hogy igazából nem várunk semmire, minden akkor és úgy van jól, ahogy.
Én úgyis megjövök minden délután. És bárhonnan hazavárom, akármerre is induljon. Sütök citromos pitét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése