az előbb odament a hűtőhöz, és töltött magának tejet. És vissza is tette a helyére.
Én meg leesett állal néztem, hogy öregem, mindjárt érettségizik még csak most született, aztán már ilyeneket tud. nem lehet ezt idegekkel bírni.
Csomószor van az, hogy direkt elmagyaráztatok vele különféle dolgokat, de legtöbbször csőbe húz a beste kölke, és kegyetlenül lelogikáz. A véleményét már nem is kérem ki, hanem áttértünk a tényközlő kommunikációra, a nagyon okos gyerekeknek különösen kellenek a határok, erről a megfigyelésemről egyszer még elméletet neveznek el, de ha már elnevezték, akkor szólhattatok volna korábban.
Ma például gyenge voltam, kapott egy nyalókát, de megegyeztünk, hogy nem fogja elrágni a végén.
Természetesen már rágta, amikor észrevettem, és elborult az agyam, hogy ennyit az igazmondásról. Erre ő:
- De anya. Fázott a kezem, nyalókázni meg sokáig tart. Muszáj volt felgyorsítani, ezt igazán megértheted.
Az a baj különben, hogy ha erről a gyerekről van szó, én sajnos mindent megértek, de egy anya ne legyen megértő. Ez még egy fontos gyereknevelési elv, persze erre is egyedül kellett rájönnöm, az élet kegyetlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése